Tájékoztató a ragadós száj- és körömfájás vírus magyarországi megjelenése kapcsán

Tisztelt Polgármester Asszony!

Tisztelt Polgármester Úr!

Dr. Nagy István agrárminiszter úr megbízásából ezúton tájékoztatom a ragadós száj- és körömfájás magyarországi megjelenése kapcsán a legfontosabb aktuális tudnivalókról annak érdekében, hogy hivatali munkája során és a helyi lakosság tájékoztatásában hiteles információkkal rendelkezzen. Fontos leszögezni, hogy a megbetegedések eddig jól körülhatárolhatóan 4 szarvasmarha telepet érintettek, mindben megtörtént, illetve zajlik a mentesítés, a fertőtlenítés, az állatok felszámolása. A betegség nem veszélyes emberre. A vírus ugyanakkor rendkívül könnyen (akár a széllel is) terjedhet a veszélyeztetett állatok között (pl. szarvasmarha, sertés, juh stb.), akár az egész magyar állatállományt veszélyeztetheti, ezért rendkívül határozott hatósági intézkedésekre került sor, amelyek a helyi lakosság megértését és együttműködését kívánják. A védekezésben az állategészségügyi hatóság mellett részt vesznek rendőrök, katonák is. A védekezést irányító Állategészségügyi Operatív Törzs az Ön együttműködését kéri a felelős és hatékony védekezés érdekében.

Jelenlegi helyzet

Főbb adatok

• Fertőzött telepek száma: 4
• Érintett állatok száma összesen: kb. 8300 szarvasmarha

Teljes figyelmünkkel és erőnkkel azon vagyunk, hogy megállítsuk a vírus terjedését. Mivel egy olyan vírusról van szó, ami nagyon könnyen, akár a széllel is terjed, ez nehéz feladat.

A fertőzött telepeket lezártuk, az állatokat felszámoltuk és felszámoljuk. A kijelölt zónákban szigorú hatósági intézkedések vannak érvényben. Ezekben a zónákban fertőtlenítő pontokat állítottunk fel, vakcinázzuk az állatokat,  döntöttünk a közelgő állatvásárok, állatkiállítások törléséről.

Korlátozással érintett körzetek

• Védőkörzet: kitörési telep körüli 3 km-es sugarú kör

21 település tartozik ide Győr-Moson-Sopron vármegyéből

• Megfigyelési körzet: kitörési telep körüli 10 km-es sugarú kör (ebben a védőkörzet is benne van)

43 település Győr-Moson-Sopron vármegyéből

RSzKF-nél nincs különbség a védőkörzet és a megfigyelési körzet között, ha az élőállatok vágóhídra szállítási szabályait és a termékek feldolgozási szabályait vesszük alapul. (madárinfluenzánál lenne különbség)

• További korlátozott terület (Further Restricted Zone; FRZ), ami a 10 km-es zónán túl van. Itt enyhébbek a szabályok, ezt a zónát a Bizottság jelöli ki.

206 település Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyéből

A körzetekbe eső érintett települések aktuális, kereshető listája, valamint térképes megjelenítése itt érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-korzetek

Győr-Moson-Sopron vármegyéből, kivéve a 10-km-es zónát, valamint Komárom-Esztergom megye Komáromi, Tatai és Esztergomi járásából az állatok kizárólag azonnali vágásra szállíthatók ki, belföldi kijelölt vágóhídra. Megtiltottuk a külföldről érkező illetve oda tartó fogékony állatok átszállítását Győr-Moson-Sopron vármegyén, valamint Komárom-Esztergom vármegye három érintett járásán. Folyamatosan vizsgáljuk az egész országban az állattartó telepeket, a fogékony állatokat, és a vadon élő állatokat a betegség esetleges terjedése miatt.

A fertőzéssel érintett telepek körül tíz kilométeres zárlatot rendeltek el, amin belül tilos a vadászat. Ugyanakkor hivatásos vadászok diagnosztikai célból lőnek ki vadat annak érdekében, hogy vérmintát tudjanak venni. A kilőtt 176 egyedből egyetlen egyben sem tudták kimutatni a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét.

A ragadós száj- és körömfájás járvány eredményes megfékezése mindenkitől az előírások maradéktalan betartását követeli meg. Ebbe beletartozik az is, hogy a hatóság által elhatárolt területre illetéktelen személyek nem léphetnek be. A szabályozást megszegő személy bűncselekményt követ el és elzárással is büntethető.

A kormány Állategészségügyi Operatív Törzset hozott létre, amely összehangolja a védekezésben résztvevő  hatóságok, védelmi és biztonsági szervezetek munkáját. Teljes erővel zajlik a védekezés Győr-Moson-Sopron vármegyében a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen. Azon vagyunk, hogy a járványt megfékezzük, a károkat csökkentsük. Ehhez azonban minden állattartó és állampolgár felelős együttműködésére szükség van.

Mit lehet tudni a vírusról?

A ragadós száj- és körömfájás az emberre nem veszélyes, de a veszélyeztetett állatfajok között egy nagyon erősen fertőző betegség, és a megbetegedett állatok nagyon nagy mennyiségben ürítik a fertőzőképes vírust. A vírus fertőzőképessége igen nagy. A behurcolást követően gyorsan terjed és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik.

A vírus a párosujjú patás állatok heveny, lázzal és általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége, amelyet egy a Picornaviridae családba tartozó aphthovirus okoz. A vírus megbetegíti a szarvasmarhaféléket, sertéseket, juhokat, kecskéket, és a vadon élő párosujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek.

Az állatok többségében a vírushordozás csak néhány hétig tart, de egyes esetekben szarvasmarhákban, bivalyokban, bölényekben ennél jóval hosszabb ideig, akár 1/2–3 évig is eltarthat, ezért a fertőzésen átesett állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek. Ezért a betegség terjedésének megelőzése, és további állományok megfertőződésének megakadályozására  – jogszabályban előírt kötelezettség alapján – a fertőzött gazdaságban jelen lévő valamennyi fogékony állatot le kell ölni. Magyarországon a hatóság jelenleg kizárólag a fertőzött telepeket számolja fel, nincs preventív hatósági leölés. A kitörések körül található gazdaságokban javasolt az állatok önkéntes levágása, ebben az esetben a hús – kedvező laboreredményt követően – felhasználható, de ez nem egyenlő a hatósági felszámolással.

Mi a teendő, ha egy állattartó a fertőzés gyanújával találkozik?

Amennyiben egy párosujjú patás állatállomány több egyedében hirtelen jelentkezik hólyagképződéssel kísért láz, akkor fel kell merülnie az RSzKF gyanújának, és azonnal értesítendő az ellátó állatorvos, valamint a helyi állategészségügyi hatóság.

A járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályainak elérhetőségei megtalálhatók a https://www.kormanyhivatalok.hu oldalon. A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

Biztonságos-e, hogy eltemetik az állati tetemeket, nagy mennyiségben?

A fertőzött állattelepeken lévő szarvasmarhák felszámolása kényszerű és megkerülhetetlen intézkedés annak érdekében, hogy a vírus terjedést megállítsuk.  Ha a betegség megfertőz egy gazdaságot, ott az összes állatot le kell vágni, mert ez a súlyos és ragályos betegség orvosilag nem gyógyítható. A négy telep szarvasmarháinál tehát hatósági kényszervágást rendeltek el. A hatóságok minden esetben a kockázatok értékélését és valamennyi szempont gondos mérlegelését követően a védekezést legjobban szolgáló módszereket alkalmazzák. Döntésük során figyelembe vesznek számos tényezőt, például a hely adottságait, az ország állatállományának védelmét, és a nemzetközi állategészségügyi szervezetek ajánlásait. Az elföldelés az állati tetemek ártalmatlanításának elfogadott módszere, amelyet már évszázadok óta használnak. Az elföldelést követően a tetemek anaerob bomláson mennek keresztül, ásványi anyagokra és szerves anyagokra bomlanak. Az elföldelésre kijelölt területeket a hatóságok őrzik, oda belépni tilos és veszélyes, aki nem tartja be ezt, az bűncselekményt követ el.

Milyen kockázatot jelent a száj- és körömfájás vírusa az emberekre?

A ragadós száj- és körömfájás elsősorban állatokat érintő betegség, az emberi megbetegedés kockázata rendkívül alacsony. Az emberben előforduló ragadós száj- és körömfájás igen ritka, és leginkább a fertőzött állatokkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyeknél (pl. állatorvos, gondozó) jelentkezhet.

Hogyan érintette az ügy a hazai élelmiszerellátást?

A betegség megjelenése nem befolyásolja a hazai élelmiszerellátás biztonságát. A Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak, és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.

Hogyan kártalanítják az érintett gazdálkodókat?

Az állami kártalanítási rendszer a bejelentési betegségek okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi. Egyrészt a leölt állatok értéke megtérítésre kerül az állat tulajdonosa részére, másrészt az agrárkár-enyhítési alap is rendelkezésre áll. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – a magyar költségvetés biztosítja. A munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére. Emellett pedig hitelmoratóriummal is segíti a kormány a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodókat. Ennek értelmében minden érintett állattartó esetében egy évre felfüggesztik hitele tőke- és kamattörlesztését. Ez azért fontos, mert minden érintett telepen beruházás, fejlesztés zajlott, és ezekhez hitelt vettek igénybe. A hitelmoratórium is azt a célt szolgálja, hogy minden telep újra tudjon indulni, ami a magyar nemzetgazdaság számára nagyon fontos.

Kérjük, hogy kövesse az Állategészségügyi Operatív Törzs, az Agrárminisztérium és a NÉBIH tájékoztatatásait!

Az RSZKF-el kapcsolatos naprakész információk, köztük az elrendelt intézkedések is elérhetőek a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf

Miniszteri Kabinet

1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 9.

kormany.hu/agrarminiszterium